Mégiscsak a szerelem első korszaka a legszebb pillanat, amikor minden találkozásból, minden szempillantásból viszünk haza valami újat, hogy örüljünk neki
Ha van valaki kit te igazán szeretsz,
kivel te teljesen önmagad lehetsz,
ki elfelejteti veled a mát és a holnapot
kinek lehoznád az égről a napot
kinek hangjától megdobban szíved
kiben bízol,s belé veted hited
Ha mindezt érzed,s egyszer megteszed,
akkor elhiszem,hogy igazán szeretsz.
Ha naplementét látsz a tenger felett,
s sírásra görbül a szád,mert ő nem lehet veled
Ha meg akarod osztani örömed,bánatod,
s ő az első kire választásod jutott,
Ha nélküle értelmetlennek tűnnek a hetek,
s percekből lesznek évezredek
Ha valami nagyon fáj legbelül mert ő nem lehet veled,
hisz a sors,néha kegyetlen is lehet
Ha mindezt érzed,s egyszer megteszed,
akkor elhiszem,hogyigazán szeretsz.
Ha úgy érzed,hogy szíved csordultig szeret,
s benne gyűlöletnek már nem találsz helyet
Ha életed célja az,hogy őt boldoggá tegyed,
s legyőzöl minden akadályt mi közétek jöhet
Ha holnap feladnád eddigi életed,
hogy vele tarts,mert a sors így rendelkezett
Ha mindezt érzed,s egyszer megteszed
akkor már tudom,hogy igazán szeretsz.
Ha vele akarod leélni életed,
ha tőle akarod gyermekedet,
Ha könnyeket csal szemedbe a boldog jövő
s izgalommal tervezed mi elkövetkező
Ha tudod,hogy közétek már semmi sem jöhet,
mert vele akarsz lenni,akkor is ha már
ősz,hajlott,s beteg...
Ha mindezt érzed,s egyszer megteszed,
akkor már meggyőztél,hogy igazán szeretsz,
hisz minden gondolatod,s tetted ővele van tele,
hisz naponta hálát adsz,hogy milyen az isteni kegyelem,
s ez nem lehet más,csak igaz
SZERELEM
Szerelem
Aki szeret, nemcsak boldogságot, de mérhetetlen sok szenvedést is átél. Minden múlandó. Néha nem is bánjuk. Ha hideg a szívünk, és nem szeretünk valakivel lenni, számoljuk az időt: múljon már el. Csak ha szeretünk, akkor állítanánk meg az időt. Akkor jó lenne, ha örökké tartana az élet. A szeretet az egyetlen olyan állapot, melyről elvarázsolt lelkünk tudja, hogy ÖRÖKKÉVALÓ. Az "enyém vagy, s én a tiéd" időtlen állapot.
Élet egyik legeslegjobb délutánja:
Január 22.én volt naon jó kis nap volt.
A boldogság alig-alig meghatározható, különleges lelki állapot, ami váratlanul lopakszik belénk, ha kellően érzékenyek vagyunk a befogadására.
Van első, felejthetetlen szerelem! Amit az ember nem tud kitörölni szívéből, emlékezetéből, évek múlásával sem. Évtizedek után is egy szép, felejthetetlen, kellemes dolog. Egy felejthetetlen, gyötrelmes, megkínzó és mégis oly jó, oly kedves, oly gyönyörű! Ám az Élet mindenhez hozzápiszkál! Szép kapcsolatokat zúz széjjel, párokat szakít szét, szíveket tesz tönkre.
:D
"Minden nőnek megvan a maga sajátos szép része: a vidám nevetés, huncut pillantás, vágyakozó szem, lehajtott fej, kíváncsi értelem, csendes melankólia, mély sejtés, figyelmeztető búskomorság, égi honvágy, meg nem gyónt indulatok, kérlelő ajkak, titkokat rejtő homlok, csábító fürtök, álcázó szempillák, földi büszkeség, szűzi szemérmesség, angyali tisztaság, lebegő szárnyalás, vágyakozó álmok, titokzatos sóhajok, karcsú termet, szelíd járás, dús kebel, ringó csípő, apró láb, selymes érintésű kéz.- Mindegyiknek megvan a maga szépségrésze, s ami az egyikben nincs meg, megvan a másikban."
Időtlen szerelem
Mikor jő el azaz esemény mikor csak Mi lehetünk,Te és Én
Mikor jő el az a nap mikor egész nap,
nézhetem szemedet ahogy felém tekint és fognám kezedet mely enyémet tartja.
És érezném illatod, mely tüdőmnek "oxigént adott".
Eme nap sose jő el mivel az idő ellenünk dolgozik, s főként szerelmünk ellen szorgoskodik.
Hogy lehet az , hogy szemem világa most nyilott ki, és csak most látom benned az eddig megbújó értékeidet, mint bimbozó rózsa mely szirmait bontja.
Szeretnélek mindig ölelni,hozzád bújni csókolni,szeretni de valahogy lelkem nem engedi.
Nem akarom, hogy mások bámuljanak, dögkeselyük lássanak, várjanak és mint pletykálkodó vénasszonyok, igaz azok.... - vagy még csak lesznek - Nem már azok vagytok!
Az a pillanatot mikor küldi ránk a Mindenható, hogy megszünjön a külvilág, és csak mi,Mi lesszünk .Te meg én . Én ésTe Karjaink közt ölelve egymást csak 1-1 a szó hallatszik: "Szeretlek!" és az idő megáll, az óra nem jár.De szerelmünk egyre nő mind ez oly felemelő.
De ez nem következik be, mert az idő nem a barátunk, aki megvár, nem, Ő mindig jár.Nem állna meg ha térdre rogynék is előtte.Ő ilyet nem tehet, mert hiú öntelt és pontos. Nem erősítheti szerelmünket pont Most.
Majd....
Ha itt az ideje, azaz SoHaSe.....