Kosárkó Brigitta: Hitetlenül ültem a szobámban, mégis valamit remélve,szívemben sebekkel, egyre csak gyötörve. Nem is tudtam már akkor, hogy mire várok még, ennyi idő után, bolond, aki remél… Csak egy szempár kellett volna, csak egy…
Kosárkó Brigitta: Hitetlenül ültem a szobámban, mégis valamit remélve,szívemben sebekkel, egyre csak gyötörve. Nem is tudtam már akkor, hogy mire várok még, ennyi idő után, bolond, aki remél… Csak egy szempár kellett volna, csak egy…